Sok cikkbe és véleménybe botlom, ami arról szól, hogy melyik és miért és hogyan illeszthető a mai ember (elsősorban a nő) életébe: a gyermekvállalás vagy a karrier jelenti-e a kiteljesedést, illetve miként lehet ezeket egyszerre megvalósítani.

A vélemények jobbára értékválasztást is tartalmaznak (így van értelmük), és a saját értékválasztásomat gondoltam röviden összefoglalni.

Szerintem, bár mindig óva intem magamat, hogy amit gondolok, annak igaznak tartását vagy követését elvárjam másoktól, a következő: sem a nő, sem a férfi életének nincs és elvileg sem lehet magasabb rendű célja, mint gyermeket nemzeni és felnevelni.

Az indoklásom nagyon rövid, bár természetesen a végtelenségig kibontható lenne. Arról van szó, hogy ebben a világban nincs értékesebb az embernél. Ez nem afféle faj(ta)sovinizmus, evolúciós önmagam felé hajlás vagy ilyesmi: amíg nincs lény a földön, amelynek szintén lenne művészete, filozófiája és vallása, addig nincs kétség, szemernyi sem, hogy az ember páratlan. A zsidók, habár nem csak azt illik tudni, amiről film is készült, azt mondják, hogy aki egy embert megment, az egész világot menti meg.

Ez a fajta emberi méltóság nem látszik manapság szembejönni a vélemények sűrűjében, mégis, ez minden. Az ember, és most a születendő embert, a méhmagzatot is ide értem, nem állítható be mindazon "tárgyak" sorába, amelyet a nem-ember-"tárgyak" képeznek. Aki tehát az ember elé helyez bármit is (legyen az bármily nemes ügy vagy eszme), az felborította azt az értékrendet, amellyel minden, gyerekszobával rendelkező filozófia és vallás tisztában van - ha nem is egyformán fogalmazzák meg.

Mi következik ebből? Csak nagyon sarkosan:

• első a gyerek, második a karrier,
• a gyermekvállalás a legmagasabb szintű önmegvalósítás,
• az abortusz nincs összhangban az ember legmagasabb céljaival és kötelességeivel,
• a nők kiváltságos helyzetűek, mert a saját testükben képesek életet adni egy új emberi lénynek,
• és akik ezt "egy tál lencsére" - bármire, amire úgy tekintenek, mint ami a gyermekvállalás alternatívája - cserélik, azok tévednek, mert amit választanak, az szükségképpen értéktelenebb,
• és a fentiek szerint az embernek mindig a jóra, az igazán jóra, két jó közül a "jobbra" kell törekednie.

Mielőtt tévedés esne, eszemben sincs "kitagadni" a karrierépítőket, akár nők, akár férfiak. Azt kívánom nekik, legyenek, maradjanak sikeresek. És azt is, hogy ha tudják, illesszék az életükbe a gyermeket, és ha megvan, szóljanak, milyen érzés. Őszintén kíváncsi vagyok, bár tudom, hogy nem mindnek fog "bejönni". :) De, ahogy Luther mondta, "itt állok, és nem tehetek mást".