A Fradi kétszer is kikapott a svájci bajnoktól.

Nem kárörvendeni akarok, mert amint figyelni szoktam a reakcióimat, hiába van távol tőlem a foci, tudok örülni a sikereknek. Amikor az eggyel ezelőtti Eb-n 3:3-ra megvertük a portugálokat, az különösen is megmaradt. És néhány másik meccs is, de nem sok, és nem is tartom nagyon számon.

Most csak azért hozom szóba a Fradi kudarcát, mert azt hiszem, ez a rendszer elérte a belőle kihozható maximumot. Először is, a megvehető légiósokat megveszük, úgyszintén az edzőket is. Aztán, mindenki nagyon jó, sőt, hazai viszonyok közt kiemelkedő fizetést kap, tehát a magyar élvonalban focizni jövedelmező, akárhogy is nézzük. A motivációt tehát másutt kell keresni, de vagy nincs, vagy a tehetség kevés, vagy a tehetség gondozása történik hibás eszközökkel vagy módszerekkel.

Dzsudzsák Balázs karrierje szerintem ezt testesíti meg: egész jó, Európában is jegyzett játékos volt, aztán elkezdett olyan csapatokhoz igazolni, ahol biztos nem a következő BL megnyerése, hanem az iszonyatos fizetés volt a szempont számára. És amikor "kiérdemesült" (nem akarom őt sem bántani, de hát, már nem kellett igazán sehová), akkor, amint Romhányi írja, lett, ami volt, kutyabolha, visszament enbékettesnek Debrecenbe. És korábbi érdemeire való tekintettel, politikusokkal haverkodik és bénán parkol. De ez már mindegy is.

Ha egy európai mércével legfeljebb jó közepes focista olyan autót vehet, mint a legjobbak, ugyanúgy bejut bárhová stb., akkor nem tudom, miért hiányozna a neve után pl. az az eposzi jelző, hogy BL-győztes, aranylabdás vagy más efféle. Elvan ő így is, köszöni.

A jelenlegi játékosok között is, gondolom, megvan ugyanez: már most ezerszer jobb nekik, mint azt egykor szüleik álmodták, és ezt már anyagiakkal aligha lehet felülmúlni.

Marad tehát az, hogy az utánpótlásunk rémes, ezért olyan légiósaink vannak, akiket meg tudunk fizetni, és akik végül belesimulnak a hazai közegbe, és az évi egy-két BL-EL-meccsen kívül nagyszerűen megvannak azzal a sztárolással, hogy ők a magyar bajnok (elnézést, talán helyesen Magyar Bajnok, remélem, nem a csupa nagybetűs írásmód az elvárás).

Igen, így értem, hogy egymás szemében ők a világszínvonal. Ki más is lenne, és miért? És ez így is marad, amíg a pénz mellé a szemlélet, a munka, a jó célok és az ezeket képviselő szakemberek is oda nem kerülnek. Piszok mázli, hogy nem Old Boys-nak hívták a svájciakat, nem?