Heteken keresztül csak figyeltem, mi történik az előválasztás egyes fázisaiban, mi lesz a főpolgármester sorsa (és ki határozza meg azt, haha), illetve egyáltalán, mi fog kiderülni, miként állnak most a dolgok Magyarország ellenzéki "szubkultúrájában".

Arról írtam már, hogy ha a tóthcsabák világa a tét, akkor akár be is lehet fejezni. Azóta az is "kiderült", hogy a szakértői kormányzást antidemokratikusnak tartják arrafelé (Molnár Csaba, írjuk fel, de szerencsére kihullott ő is). Aztán jött a Jobbik (nem, inkább csak Jakab Péter), aki szerint nem helyeselhető a visszalépésen dolgozni. Nem, persze, a DK-val összeállni, az bezzeg helyeselhető. A gárdisták meg forognak a sírjukban.

Egy kitérő a Jobbik kapcsán. Azt szerettem bennük, amennyire lehetett, hogy kimondták a politikailag inkorrekt mondatokat is. Nem lett ugyan sok eredménye, hogy cigánybűnözéseztek, de mégis, legalább megjelentek a cigányok, és lett volna min gondolkodni velük kapcsolatban, mert igazán van miről azóta is. Nem kormányzásra kellene (kellett volna) pályázniuk, hanem "megmondásra", afféle értékképviseletre. Kesznyéteni bácsikéra, marginális témát adó társadalmi egyenlőtlenségekére, a magyarság, magyar kultúra védelmére, terjesztésére, művelésére stb.

A DK közben úgy nyomult, ahogy az a pártelnökhöz (Gyurcsányra gondolok) politikailag méltó, mi több a felesége is ugyanezt tette és teszi, erre a kicsit sem jobboldali 444-interjú a bizonyíték (nem kattintók számára: a címe: Ez nem ragadozás. Találó, nemde?)

És aztán, ugorjunk, első forduló, visszalépésvárás stb., majd a mostani helyzet, ami igen röviden és persze csak szerintem, a következő. Az egyik jelölt, Dobrev Klára, a legerősebbnek tűnő ellenzéki párt színében (és visszájában), aki elvileg a "valódi" magyar baloldal jelöltje. A másik jelölt egy ízig-vérig jobboldalinak tekinthető, kiábrándult fideszes (mint Hadházy is, egyébként), Márki-Zay Péter. Az, hogy Dobrev egyenlő Gyurcsány, triviális, annak is, aki egy kő alatt élt 2006 óta. Márki-Zay? Mennyire kell egy baloldalinak kétségbeesnie, hogy a legjobb nem-Gyurcsány-jelöltje egy jobboldali legyen? Tényleg nem tudom elképzelni. Egyszer maradtam otthon választás napján, amikor egy kisgazda és egy SZDSZ-es volt a kínálat. És most, amikor csak ez a kettő van?

"Nemzetvesztő baloldal"

Szokás ezt mondani rájuk, és könnyű is azonosulni vele, emlékezve (és emlékeztetve) a határon túli magyarok állampolgárságával kapcsolatos népszavazásra, amelynek negatív kampányában Gyurcsány "Összecsórt fontok" Ferenc kiemelkedő szerepet vitt. Szimbolikus ügyben szimbolikus nemzetárulás.

Ami miatt ez is eszembe jut, az megint a hatalom: nem épültek "baloldali körök", nincs utcára vihető, "hívő" baloldal, csak ügyek, amik mentén innen-onnan felsorakozik egy vagy több csoportosulás. Az internetadót nem a baloldal vitte utcára, az orbánozás meg nem teljesítmény, és még csak nem is oldalfüggő. Magyarul: a DK kiépítette ugyan a szervezetét, de egyetlen konkrét céllal: a legerősebbnek lenni azon az oldalon. Az, hogy az MSZP mint közös ős, Horn Gyula (és mindenki más baloldali politikus) egykori pártja eközben semmit nem csinált (a szó szótári, metaforáktól, túlzásoktól mentes, szikár értelmében), annyit jelent, hogy ha nincs költségtérítés (az őszödi beszéd mindenkinek megvan, ugye?), akkor nincs meló sem. Ingyen, csak úgy, a hazáért és szabadságért, lóf*szt (sem csinálnak). Amíg Szél Bernadett és Hadházy szervezték az újabb akcióikat, az MSZP tévét nézett, kávét főzött, levitte a kutyát, és persze leporolta a dicsőségfal megsárgult okleveleit és kiváló dolgozói kitüntetéseit. Nem tudom, mit mondtak nekik és kik, de így nem lehet felkészülni egy ország kormányzására. Évek óta gondolom azt, hogy már rég nem is akarnak kormányozni. Elvannak ők a kis apanázsukkal, a többi meg kit érdekel.

Elszámoltatás és alkotmányozás

Vannak ügyek, már régóta, amiket az én jobboldali gyomrom sem vesz be. Újra (és újra és újra): a jobboldali értelmiségnek eleve nem tetszhet ez a hatalomtechnikára alapozó, gátlástalan, és sokszor értetlen lúzerek által elcseszett stílus. De nem az fáj, hogy egyesek vagy akár sokak meggazdagodtak, vagy hogy nem jutott minden egyes EU-s támogatás a lehető legjobb helyre, mert ez utópia. Mi több, még az sem érdekel, hogy lesz-e elszámoltatás, hogy mi lesz Polt Péterrel stb. Tényleg, őszintén, nem akarom sem Orbánt, sem Lőrincet börtönben látni. Utóbbinak elég a baja azzal, hogy a saját bőrében kell élnie, részemről ez elég büntetés.

Amit viszont pl. Márki-Zay akar, vagy amit Dobrev is pedzegetett, hogy kidobják az Alaptörvényt, az viszont elfogadhatatlan számomra. Először is, erre sosem szavaznék, még 2006-ban sem tettem volna. Másodszor, az Alaptörvény garantálja a szabad választásokat, a választójogot stb., egyáltalán, ami alapján az ellenzék potenciálisan a hatalom közelébe juthat. És ha ez megtörténik, akkor utólag megsemmisítik azt, ami alapján ott lehetnek? Vagy ami nekik jó, az maradhat? Mindegy is, a gondolatától is mélyen irtózom, és amikor csak meghallom ezt a szándékot, nem marad kétségem, hogy ezt semmiképp nem szabad engedni.

A harmadik, az irány, amerre nézünk. Az elszámoltatás visszafelé néz, ami egy "unatkozó", problémák nélküli társadalomban elmegy. Letöröljük régi dicsőségünk emlékeit tartalmazó vitrinjeinket, kidobjuk, amit már a moly rág, és annyi. De ez a helyzet nálunk nem jött el már vagy százhúsz éve. Egyszerűen nincs idő ilyen kisstílű szarakodásra. Az oktatás kezd romba dőlni, az egészségügy még mindig (messze) nem az igazi, a gazdaság nem megy rosszul, de a struktúrája lehetne sokkal jobb is, ott van az önellátás egyre égetőbb kérdése, amelynek része Paks 2, ami szálka sokak szemében, miközben végre leírta valaki, hogy lehet ezt máshonnan is nézni. Tudom folytatni estig, rengeteg a téma, a feladat, a minden. Például a cigányság, amely már Hofi óta itt van a köztudatban, de csak addig jutunk, hogy "majd megvizsgáljuk a dolgot".

Szóval, felőlem fizethetjük Hadházyt azért, hogy négy évig azzal foglalkozzon, hogy kik loptak és mennyit, de nem érdekel az eredmény. A fennmaradásunk, a gyermekeink élete, jóléte, oktatása, egészsége, környezete, a Balaton, Tokaj, az Alföld, a szórvány magyarság, a jól működő gazdaság(i környezet és szabályozás), a nyugdíjak megmaradása stb. a tét, nem az, hogy lesitteljünk valakiket feltételes módban, és még etethetjük is utána. ("Ez is állatmese, de melyik az állat?" - írta Romhányi.)

És garanciát akarok arra is, hogy nem tolják túl azt, ami nyugaton már szó szerint pusztít, a kétséges kimenetelű polkorrektséget és vadhajtásait, amire már vakfoltja van sokaknak. Ja, és gazdasági menekülteket sem akarok itt látni, pontosabban olyanokat semmiképp, akik olyan kultúrából érkeznek, amely nehezen képes együttélni a befogadó országéval. Elegek vagyunk mi magunk problémának. És csavarják le az álkeresztény kurzust, maradjon csak az őrláng.

És most vissza az elejére: komolyan elhiszi bárki is, aki komolyan vehető, hogy Dobrev Klára leválthatja Orbánt? Komolyan hisszük, hogy Gyurcsány azóta tehetségesebb lett? Standuposok röhögtek azon, hányszor jósolt előrehozott választásokat az elmúlt években ez a látnokzseni, és ez csak a lényegtelen felszín.

Befejezem, van jobb dolgom is. Viszont dilemma marad számomra, lehet-e, szabad-e Márki-Zay miniszterelnökségével belemenni egy elvileg baloldali kormányzásba. A dilemmám alapja az, hogy a miniszterelnököt nem az előválasztók, hanem az új parlament választja, és ha már Gyurcsány, szemmel látható összegbe mernék fogadni, hogy képes lenne felrúgni az előzetes megegyezést, és a saját emberét (feleségét) miniszterelnökké választatni. Hát, ezért nem éri meg nekem. És most jönne, hogy erősen propagandaszagúan, felmondjam az "elmúlt évek" eredményeit, ami alapján Orbán még mindig jobb választás, de mivel ez szubjektív (nálam nem minden eredmény, amit más annak tart), így kihagyom.

Még hezitálok, hogyan fogok jövőre szavazni, de az ellenzék jó úton jár, hogy nálam esélytelen legyen. Talán csak szerencsés vagyok, hogy nem látom olyan borzalmasnak a világunkat, mint az előválasztók, nem tudom. "A szerencséhez is kell egy kis szerencse", mint az közismert.

Update

Megvolt a két jelölt tévévitája. Amíg az Alaptörvény "eltörlésével" jönnek, nálam el vannak ásva.

A másik, a Dobrev által bedobott "pereputtytörvény". Ezt a gyerekeim nevében, anélkül, hogy bármiképpen is érintett lennék, kikérem magamnak. A családom a családom, nem a pereputtyom, ahogy más csoportokat is megtisztelünk azzal, hogy a megnevezésükkel nem régi, előítéletes vagy lealacsonyító szóhasználatot követünk. Ld. buzik, cigók, niggerek stb. A család, különösen a leszármazók, csak azért felelősek, hogy már felnőttként miként viszonyulnak a felmenők tetteihez. De ebben egy Dobrev, hogy Molnár I. Ferenc tizedes felháborodott szavait idézzem, "nem kompetens". Sem Gyurcsány Ferenc. És még sokan nem azok, mindkét oldalon. A cárkisasszonyokat egyébként tetszenek tervezni, hogy szintén kivégzik? Csak hogy hogyan készüljek.